Elterjed�se: Afrika

Rendszertana: Diapsida oszt�lya Krokodilok rendje (Crocodylia) Krokodilf�l�k csal�dja (Crocodylidae)

K�ls� jegyei:
A n�lusi krokodil legnagyobb m�ret�r�l elt�r�ek a v�lem�nyek, egyes forr�sok szerint 6 m-es maxim�lis hossz�s�got �rhet el, m�g a mer�szebbek ak�r 9 m hossz�s�got mondanak. �ltal�ban azonban 5 m-n�l hosszabbra nem n� meg. A legnagyobb egyedek s�lya azonban megk�zel�theti az egy tonn�t is. Alapsz�ne s�t�t olajz�ld, a fiatalok valamivel vil�gosabbak, s�t�tebb mint�zattal.

Elterjed�se:
Afrika nagy r�sz�n - �szakon a N�lus vid�k�n, a Szahar�t�l d�lre pedig eg�szen D�l-Afrika keleti partvid�k�ig - el�fordul, m�g Madagaszk�ron is megtal�lhat�. Hatalmas elterjed�si ter�let�b�l ad�d�an h�t alfaj�t k�l�n�tik el, ezek a k�vetkez�k:
Crocodylus niloticus africanus - kelet-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus chemses - nyugat-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus corviesi - d�l-afrikai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus madagascariensis - madagaszk�ri n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus niloticus - eti�p n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus pauciscutatus - kenyai n�lusi krokodil
Crocodylus niloticus suchus - k�z�p-afrikai n�lusi krokodil
A szavann�kon �s a tr�pusi es�erd�kben szinte mindenf�le vizes �l�helyen el�fordul; foly�kban, tavakban, mocsarakban, brakkvizekben egyar�nt.

�letm�dja:
Nem nevezhet�ek t�rsas �llatoknak, annak ellen�re, hogy n�ha csoportosan vad�sznak. B�r �l�hely�k�n viszonylag kis ter�leten t�bb egyed is �l, �m egym�ssal szemben nagyon territori�lisak, �s egy adott foly�szakaszon, vagy tavi partszakaszon szigor� rangsor alakul ki k�z�tt�k.
A feln�tt egyedeknek gyakorlatilag nincs term�szetes ellens�g�k, �m a toj�sokra �s a fiatalokra a var�nuszokt�l a mong�zokon �t a hi�n�kig sok �llat jelent vesz�lyt.

T�pl�lkoz�sa:
A krokodilok alapvet�en mindent megesznek, amit tudnak. Zs�km�nyukat a m�ret�k hat�rozza meg. A fiatalok eleinte v�zi gerinctelenekkel t�pl�lkoznak, de hamarosan �tt�rnek a kisebb gerincesek (halak, k�t�lt�ek, h�ll�k) fogyaszt�s�ra. A kifejlett �llatok nagytest� eml�s�ket is zs�km�nyul ejtenek: antilopokat, zebr�kat, fiatal v�zilovakat, de ak�r nagymacsk�kat is s�t, n�ha embert is zs�km�nyolhatnak. T�pl�l�kuk nagy r�sz�t azonban m�g ekkor is halak �s egy�b kisebb gerincesek k�pezik. Gyakran el�fordul, hogy csapatosan vad�sznak. �gy pl. el�fordul, hogy t�bb egyed egy�tt tereli �ssze a halakat, majd a k�zt�k megl�v� rangsor alapj�n fogyasztanak az �sszetelt halrajb�l. Ha nagytest� zs�km�nyt ejtenek - vagy egy nagytest� �llat tetem�re lelnek - t�bb �llat t�pi egyszerre a zs�km�nyt, �gy darabolj�k fel azt. A k�zismert "hal�lforg�s" szint�n az �ldozat feldarabol�s�t szolg�lja, de az is el�fordul, hogy �ldozatukat k�vek, gy�kerek k�z� szor�tj�k, �s �gy t�pnek le bel�le kisebb-nagyobb darabokat.

Szaporod�sa:
A p�rz�si id� t�bbnyire novembert�l decemberig tart. A p�rz�s ut�n k�t h�nappal a n�st�nyek a v�zt�l n�h�ny m�terre, a parti homokba �ss�k mintegy 50 cm m�ly f�szk�ket, ebbe rakj�k 40-60 toj�sukat, majd szerves t�rmel�kkel fedik. A toj�sok 80-90 nap alatt kelnek ki, ez alatt az id� alatt a n�st�ny mindv�gig a f�szek k�zel�ben marad. Amikor a fiatalok kib�jnak a toj�sb�l, h�v�hangot hallatnak, ekkor anyjuk ki�ssa �ket, �s a sz�j�ban sz�ll�tja �ket v�zhez. Ak�r k�t �vig is v�delmezi ut�dait. A krokodilok ivar�retts�ge nem a kor, hanem a testm�ret f�ggv�nye. A n�st�nyek kb. 2,6, m�g a h�mek kb. 3,1 m�teresen lesznek ivar�rettek.

Term�szetv�delmi �llapota:
B�r egyes ter�leteken sz�muk megfogyatkozott, a megfelel� v�delemnek is k�sz�nhet�en nem tekinthet�ek vesz�lyeztetett fajnak. Vadon �l� �llom�nyukat mintegy 250.000-500.000 p�ld�ny alkotja. Az emberek azonban sok helyen vad�ssz�k: els�sorban a b�r�k miatt, m�sr�szt pedig az�rt, mert vesz�lyt jelenthetnek r�juk �s h�zi�llataikra. T�bbnyire visszaszorul�ban van a b�r�kkel val� illeg�lis kereskedelem. Megfelel� term�szetv�delmi programok jelenleg els�sorban Kelet- �s D�l-Afrik�ban zajlanak, a j�v�ben mindenk�ppen sz�ks�ges lenne ezeknek a K�z�p- �s Nyugat-Afrik�ra val� kiterjeszt�s�k is.
IUCN V�r�s K�nyv besorol�sa: alacsony kock�zat�.
CITES besorol�sa: elterjed�si ter�lett�l f�gg�en I. f�ggel�k vagy II. f�ggel�k.

Tudod-e...? ... hogy az �kori Egyiptomban a krokodilt, egyar�nt gy�l�lt�k �s tisztelt�k, templomokban tartott�k, istenekk�nt tisztelt�k, hal�luk ut�n pedig �ket is bebalzsamozt�k. ... hogy a toj�sb�l kikel� krokodil nem�t a k�lt�si h�m�rs�klet hat�rozza meg. 30 fok alatti h�m�rs�kleten kiz�r�lag n�st�nyek, 33,9 fok felett pedig csak h�mek j�nnek vil�gra.