Kezd� k�gy�tart� �gy l�thatja, hogy v�gtelen sz�m�, form�j�, m�ret� �s sz�n� k�gy�t lehet beszerezni. Vannak egzotikus �s honos, sz�nes �s alb�n�, fiatal �s �reg, ritka �s gyakori, dr�ga �s olcs�, h�m �s n�st�ny, fogs�gban sz�letett �s import�lt p�ld�nyok. Hogyan v�lasszuk ki a sz�munkra legmegfelel�bb k�gy�t, �s l�tezik-e egy�tal�n a t�k�letes h�zi kedvenc? Majdnem 3000 k�l�nfajta k�gy�val �s sok sz�znyi el�rhet�, �s kedvenck�nt tarthat� k�gy�val nem igaz�n besz�lhet�nk a "legjobb" fogs�gban tarthat� k�gy�r�l. Sok fajta l�tsz�lag k�nnyen alkalmazkodik a fogs�ghoz, �s olyan egyszer�en beszerezhet� t�pl�l�kot fogyaszt, mint a feh�reg�r. M�s fajok nem t�rik j�l a fogs�got, �s nehezen megszerezhet� t�pl�l�kot ig�nyelnek. Logikusnak t�nik, hogy az els� csoportba tartoz� fajt�k k�z�l v�lassz, hacsak nem vagy avatott k�gy�-szak�rt�, nincs egy csom� id�d �s p�nzed, melyet a probl�m�sabb k�gy�k tart�s�ba inveszt�lhatsz be. A tart�s k�rd�se mellett a k�vetkez� t�nyez�ket is figyelembe kell venned.

A k�rd�ses k�gy� feln�ttkori m�rete

J�vend� k�gy�d kifejlett nagys�g�t gondosan m�rlegelned kell. A legt�bb ember sz�m�ra a k�zepes �s nagy m�ret� k�gy�k jobban megfelelnek, mint az �ri�si m�ret�re megn�v�k. A szalagos tigrispiton (Python molurus bivittatus) �s a z�ld anakonda (Eunectes murinus) igaz�n cukorfalatok kicsik�nt, de k�t �ven bel�l k�nnyed�n el�rik a 3 m�teres nagys�got, s a teljesen kifejlett k�gy� m�rete 6 m�tern�l is t�bb lehet. Hol fogod tartani �ket? Egy�tal�n, leg�lis ilyen nagym�ret� k�gy� birtokl�sa az �llamodban?

Term�szet

Milyen term�szete van a k�rd�ses k�gy�nak? B�r a k�gy�k term�szete egy�nenk�nt is v�ltozhat, vannak az �tlagosn�l agressz�vebb fajok. A f�n lak� bo�k (Corallus) p�ld�ul meglehet�sen rossz h�rn�vre tettek szert, sokan k�z�l�k k�szs�gesen megharapj�k gazd�ikat.

Nem

A fogs�gban tartott n�st�nyek sokkal agressz�vebben t�pl�lkoznak, mint a h�mek. Az oka ennek tiszt�zatlan, de gyan�tjuk, k�ze lehet ahhoz, hogy a n�st�nyeknek a szaporod�s miatt nagyobb �tel �s energia tartal�kkal kell rendelkezni�k, mint a h�meknek. A h�meket kevesebb probl�ma s�jtja a szaporod�ssal kapcsolatban.

Sz�rmaz�s (fogs�gban sz�letett vagy import�lt)

Gyakran felmer�l az a k�rd�s is, hogy fogs�gban sz�letett vagy import�lt k�gy�t v�s�roljunk-e meg. A k�lf�ldr�l behozott k�gy�kban gyakran hemzsegnek az �l�sk�d�k, s ez�rt kezelni kell �ket; r�ad�sul a fogs�ghoz sem alkalmazkodnak mindig. Ez�rt a fogs�gban sz�letett k�gy�kat �rdemes el�nyben r�szes�teni a befogottakkal szemben. Ha ilyet v�lasztasz, azzal te is hozz�j�rulsz ahhoz, hogy cs�kkenjen az import�lt k�gy�k ir�nti ig�ny, �s t�bb faj maradjon a term�szetes �letter�ben.

Kor

D�nt� t�nyez� lehet a kiv�lasztott �llat �letkora is. N�h�ny faj fiataljait h�rhedten neh�z t�pl�lni, ilyen pl. a (Lampropeltis alterna). Ez�rt sok szak�rt� javasolja, hogy az ev�sre m�r r�szoktatott fiatalt v�s�roljuk meg. M�g ha dr�g�bbak is lenn�nek, egy csom� k�szk�d�st megsp�rolhatsz, ami meg�ri a p�nzk�l�nb�zetet. M�sr�szr�l viszont sz�mos olyan fajta l�tezik, ahol a fiatalokat k�nnyebb megszoktatni, mint az �regeket. (Pl. kir�lypiton). Miel�tt v�lasztan�l, pr�b�ld kider�teni a v�lasztott fajta szok�sait.

Megjelen�s (mint�zat)

A legeslegutols� szempontod legyen a v�laszt�sn�l a k�gy�d kin�zete. Lehet az �llatk�d gy�ny�r�, de rendk�v�l k�nyes, agressz�v, vagy �ri�si m�ret�- mindezek sok-sok f�jdalmat �s k�szk�d�st jelenthetnek a gazdinak, a fogs�gban tart�s siker�t er�sen megk�rd�jelezve. Ez�rt b�lcs dolog, ha ellen�llsz a puszta kin�zet alapj�n t�rt�n� v�laszt�s k�s�rt�s�nek. Az �llat v�rm�rs�klete �s az eg�szs�ge sokkal fontosabb t�nyez�k akkor, amikor ilyen fontos d�nt�s el�tt �llsz.