KIRLYPITON (Python regius)
A kirlypiton 1-1,5 mter hossz, jszaka aktv kgy. Az riskgyk csaldjba s az alsbbrend kgyk kz tartozik. Mintzata jellegzetes: barna alapsznen srgs ovlis foltok. lhelyt tekintve kedveli a szavannkat s a ligetes terleteket. Nyugat- s Kzp-Afrikban honos. Ez a kgy nappal emlsk jrataiba bjik s jszaka innen indul vadszni. Nappal ltalban a passzv vdekezsi helyzetben pihen: sszegmblydik s a fejt szorosan a gyrk kz rakja. Prosodni a szraz vszakban szoktak, majd tbb hnapos vemhessg utn 6-8, szokatlanul nagy tojst rak le a nstny. Az anyallat ezutn a tojsok kr tekeredik s kzel 3 hnap alatt kiklti ket (izmai sszehzdsval s elernyesztsvel ht termel). Az utdok 30-40 cm-esen bjnak ki a tojsbl. A nagyok s a kicsik egyarnt rgcslkkal tpllkoznak. Terrriumi tartsa egyre npszerbb, hiszen a fogsgban szletett pldnyok tartsa nem nehz. Egy 100*50*50-es terrrium elg neki mszgat is biztostsunk neki. Aljzatknt legalkalmasabb a virgfld. Nappal a hmrsklet legyen 28-30 fok, mg jszaka 20-22 fok is elegend. Mindig gondoskodjunk a vzelltsrl. Przsi idszak eltt a hmrskletet cskkentsk le 15-18 fokra, majd mrcius krnykn (a przsi idszak kezdetekor) fokozatosan trjnk vissza az eredeti hmrskletre. Keltets ideje alatt emeljk a hmrskletet 30-32 fokra.
|