�l�helye:  Banglades, Bhutan, Nep�l, Pakiszt�n �s India a Himal�j�t�l a d�li r�szekig eg�szen Sr� Lank�ig. �ltal�ban emberi telep�l�sek k�zel�ben, 500-2000 m�teres tengerszint feletti magass�gig. Ritk�n el�fordul s�ks�gokon is.

Jellemz�i: A feje hossz�k�s toj�sdad alak�, amely mark�nsan elk�l�n�l a nyak�t�l.Alapsz�nezete a barna k�l�nb�z� �rnyalatai. Tark�pajzsai feh�rek vagy s�rg�k.H�t�n megfigyelhet�nk s�t�tbarna foltokat, melyek feh�r pontokkal vannak megsz�rva. Ez a mint�zat a fark�n s�t�tbarna vagy fekete s�vba megy �t.

Hossza: 100-120 cm.

Nemi k�l�nbs�gek: A n�st�nyek el�rik a 120-130 cm-t �s robosztusabbak, a h�mek 90-100 cm.hossz�ak.

�letm�dja: Forr� id�szakokban elb�jik a szikl�k k�z�tt, termesz�p�tm�nyekben, �regekben, amelyeket h�v�sebb id�szakokban elhagy �s f�kra, bokrokra m�szik fel. Els�sorban r�gcs�l�kkal t�pl�lkozik, ritk�bban madarak illetve toj�saik, k�gy�k, b�k�k gy�kok, bogarak tartoznak az �trendj�be. Nappal �s �jjel is akt�v. K�zvetlen�l vedl�s ut�n ingerl�kenyek. Teste els� r�sz�t S alakban megmerev�ti �s nyak�t ellap�tja.

Terr�riumi tart�sa:  K�nnyen tarthat�, �rdekes fajta. Aljzatk�nt haszn�lhatunk fak�reg-f�ld kever�ket. Fontos a fa�g �s a vizes ed�ny, amely iv�sra �s f�rd�sre sz�ks�ges. Vil�g�t�s napi

10-12 �ra. Nappali h�m�rs�klet 25-32 Celsius fok, ami �jszak�ra cs�kkenhet 20-24 Celsius fokra. A nappalt �ltal�ban a b�v�hely�n t�lti vagy a fa�gon. Vannak napok, amikor nem hagyja el rejtekhely�t.

T�pl�l�sa: A fiatal p�ld�nyokat napos eg�rrel, az id�sebbeket nem teljesen kifejlett egerekkel etetj�k.

Szapor�t�s: A Gy�m�ntsikl� �ltal�ban j�l szaporodik. A szakirodalom szerint eg�sz �vben raknak toj�sokat. A n�st�ny 6-8 toj�st rak. 28-30 Celsius fok �s 100% p�ratartalom eset�n a kicsik 60-70 nap alatt kelnek ki