A sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria)

A sziv�rv�nyos bo�k Patag�nia �s a nyugati partvid�k egyes r�szeinek kiv�tel�vel csaknem az eg�sz d�l-amerikai kontinenst ben�pes�tik. Sz�les elterjed�s�knek k�sz�nhet�en t�z biztosan elk�l�n�thet� alfajuk alakult ki. A legk�l�nf�l�bb biot�pokhoz alkalmazkodtak. �gy elofordulnak olyan ny�lt, sz�raz, f�ves ter�leteken, amilyeneken az argentin sziv�rv�nyos boa (E. c. alvaresi) �l, de a fantasztikus sz�nezet� perui alfaj (E. c. gaigei) lak�hely��l szolg�l� hegyvid�ki k�derd�kben is megtal�lhat�k. Mi most az angol nyelvter�leteken kolumbiai sziv�rv�nyos boa (E. c. maura) n�ven ismert alfajt fogjuk r�szletesen t�rgyalni. Ez az alfaj j� alkalmazkod� k�pess�g�nek k�sz�nhet�en hamar elterjedt Eur�pa �llattart�inak k�r�ben �s mivel k�nnyen szaporodik, olcs� �s k�nnyen beszerezhet� k�gy�nak sz�m�t.

A sziv�rv�nyos bo�k alfajai (A magyar nevek az angol elnevez�sek adapt�ci�i)

Epicrates cenchiria alvaresi — Argent�n sziv�rv�nyos boa
E. c. assisi - Campina grande vagy Caatinga sziv�rv�nyos boa
E. c. barbouri - Marajo szigeti sziv�rv�nyos boa
E. c. cenchiria - Braz�liai sziv�rv�nyos boa
E. c. crassus — Paraguayi vagy Pantanal sziv�rv�nyos boa
E. c. gaigei - Perui sziv�rv�nyos boa vagy Gaige sziv�rv�nyos bo�ja
E. c. hygrophilus — Espirito Santo vagy Keleti sziv�rv�nyos boa
E. c. maurus — Kolumbiai sziv�rv�nyos boa
E. c. polylepis - Minas gerais vagy Felf�ldi sziv�rv�nyos boa
E. c. xerophilus — Rio Branco sziv�rv�nyos boa


�l�helye
Ez a sziv�rv�nyos boa nem kiz�r�lag Kolumbi�ban �l, de elterjed�si ter�let�nek nagyobb, k�zponti r�sze erre az orsz�gra esik. �l�hely�t tr�pusi es�erd�k �s ny�ltabb, sz�razabb erd�s�gek egyar�nt alkothatj�k. B�r karcs� test�nek k�sz�nhet�en a f�kon is �gyesen mozog, �lete nagy r�sz�t m�gis a talajon t�lti, ahol el�szeretettel �ssa be mag�t f�lig az avarba, de sz�vesen b�jik lev�lt fak�reg, kid�lt fat�rzs al�.

Le�r�sa
A sziv�rv�nyos boa �tlagos m�rete 120-160 cm k�z�tt mozog. A ritk�n felbukkan� 180 cm k�r�li p�ld�nyok igazi �ri�soknak sz�m�tanak. Teste viszonylag karcs�, feje m�s — pl. f�n lak� — �r�sk�gy�k�hoz k�pest kicsi, a nyakt�l csak kism�rt�kben k�l�n�l el. Farka k�zepesen hossz�. Mint a legt�bb �ri�sk�gy�n�l - l�v�n �jszakai �llatok - a sziv�rv�nyos bo�n�l is megtal�lhat�k a sz�j ment�n elhelyezked� h��rz�kel� g�d�rszervek. A k�ltakar�j�ban elhelyezked�, prizmak�nt m�k�d� mikroszk�pikus m�ret� b�rl�cek a r�juk es� f�nyt alkot� sz�neire bontva verik vissza. Ennek k�sz�nhet�en teste olykor lil�s, b�bor sz�nekben pomp�zhat megfelel� sz�gb�l szeml�lve pedig a sziv�rv�ny teljes spektruma felfedezhet� b�r�nek egyes ter�let�n- innen ered elnevez�se is. A fiatal kolumbia sziv�rv�nyos bo�k alapsz�ne vil�gos barn�ssz�rke vagy b�zs. H�tukon szab�lytalan, ov�lis foltok sorakoznak. Ezek a foltok feket�vel szegettek, bels� r�sz�k valamivel �l�nkebb sz�nezet�, mint a test egy�b r�szei. Oldalukon rendszertelen�l elsz�rt pettyeket, foltokat tal�lunk. A fej fels� r�sz�t �s oldalait �sszesen �t, hosszanti fekete cs�k d�sz�ti. Kiskori sz�nezet�k �let�k els� 6-10 h�napja sor�n megv�ltozik. A feln�tt �llatok barn�k vagy v�r�sesbarn�k. Gyakran l�that�k rajtuk kiskori mint�zatuk halv�ny nyomai. Hasuk feh�r. Ha a has furcsa v�r�ses sz�nuv� kezd v�lni, nem kell megijedni, ez ugyanis a k�zeled� vedl�s egyik jele. �rdemes megeml�teni, hogy ennek az alfajnak a k�pvisel�i �jszaka olyan m�rt�kben kivil�gosodnak, hogy ilyenkor hajdani mint�zatuk eg�sz �lesen el�t�nik.

Terr�riumi tart�sa
1-3 p�ld�ny sziv�rv�nyos bo�nak egy minimum 150 cm hossz�, 60 cm sz�les, �s 50 cm magas terr�rium aj�nlott. Talajlak� �llatokr�l l�v�n sz� f�r�hely�k legyen ink�bb nagyobb alapter�let� mintsem magas. Aljzatk�nt t�zeg �s (vegyszermentes) vir�gf�ld 1:1 ar�ny� kever�ke javasolt. Ez a kever�k a tiszta t�zeggel ellent�tben k�nnyed�n nyirkosan tarthat�, viszont porhany�s marad, nem tapad le �gy, mint az �nmag�ban alkalmazott vir�gf�ld. M�sz�fel�let �s napoz�hely gyan�nt �rdemes kialak�tanunk egy-k�t teraszt �s/vagy behelyezn�nk n�h�ny csukl� vastags�g� �gat. Az �rny�kosabb r�szeken alak�tsunk ki sz�mukra olyan b�v�helyeket amelyeket sz�razon tudunk tartani (az �lland�an nedves aljzat, k�l�n�sen talajlak� fajok eset�ben k�nnyen okozhatja a hasrothad�s nev� betegs�g kialakul�s�t). Ha a terr�rium berendez�s�hez az im�nt eml�tett term�szetes anyagokat haszn�ljuk, az atk�sod�s megel�z�s�nek �rdek�ben, az �llatok behelyez�se el�tt t�bb �r�val, kezelj�k a f�r�helyet Fipronil tartalm� vegyszerrel. (A kezel�s ut�n a terr�riumot alaposan szell�ztess�k ki.) A terr�rium berendez�s�nek elengedhetetlen eleme egy vizes t�l ugyanis a sziv�rv�nyos bo�k idej�k nagy r�sz�t f�rdoz�ssel t�ltik. A medence akkora legyen, hogy az �llatok nagyj�b�l bele tudjanak tekeredni. T�ls�gosan nagy medenc�ben nem sz�vesen tart�zkodnak ugyanis a k�gy�k nem kedvelik, az olyan nagy v�zfel�letet amelyben test�k lebeg. A vizet a terr�rium egy olyan r�sz�re helyezz�k ahol mind�g langyos marad. A vizes ed�ny k�nny��s egyszer�en tiszt�that� anyagb�l k�sz�lj�n (pl. m�anyag), mert -az �ri�sk�gy�k gyakran ide �r�tenek, ha ezt nem teszik akkor is heti 2-3 alkalommal aj�nlott a v�zcsere, mert az �llott vizet nem sz�vesen fogyasztj�k. A terr�rium h�m�rs�klete nappal 28-32 "C, �jszaka pedig 22-25 ''C k�r�li legyen. F�t�sre kiv�l�an alkalmas egy megfelel� teljes�tm�ny� spot izz�. Talajf�t�s nem felt�tlen�l sz�ks�ges sz�mukra, de ha �jszak�ra ezt tudjuk biztos�tani, az csak �llataink elony�re fog v�lni. A f�t� alkalmatoss�gokat koncentr�ljuk a terr�rium egyik fel�re, �gy k�l�nb�z� h�m�rs�kle� ter�leteket tudunk kialak�tani az �llatok sz�m�ra �s minden egyed a neki �ppen megfelel� h�m�rs�klet� helyet tudja kiv�lasztani. A sziv�rv�nyos bo�k kedvelik a magas p�ratartalmat, ez�rt f�r�hely�ket 1-2 naponta permetezz�k be langyos v�zzel. Ez a rendben lezajl� vedl�snek is alapfelt�tele.

T�pl�l�s
A sziv�rv�nyos bo�k a term�szetben nekik megfelel� m�ret� eml�s�ket �s madarakat zs�km�nyolnak, oly m�don, hogy pr�d�jukat megragadj�k, testgy�r�ikkel megfojtj�k, majd annak feji r�sz�t megkeresve egyben lenyelik. Fogs�gban legpraktikusabb, a mindig beszerezhet�, eg�rrel �s patk�nnyal val� t�pl�l�s. V�ltozatoss�g gyan�nt n�ha adhatunk nekik ellen�rz�tt helyr�l sz�rmaz� sokcsecsu egeret (Mastomys sp.) vagy k�l�nb�z� fut�egereket (Gerbims sp.), esetleg h�rcs�g�t (Mesocricetus sp.). Sz�vesen fogyasztan�nak naposcsib�t is, ezt azonban a madarakkal val� t�pl�l�s k�zismert h�tul�t�i miatt nem aj�nljuk. �ltal�ban a k�gy�kn�l, k�l�n vitaminbevitelre nincs sz�ks�g, s�t ez vesz�lyes is lehet a zs�rban old�d� vitaminok t�lzott bevitele �s felhalmoz�d�sa miatt. Mindenk�ppen k�l�nbs�get kell tenn�nk a h�m �s n�st�ny egyedek t�pl�l�s�t illet�en. A h�mek k�nnyen elh�zhatnak. Az ilyen elzs�rosodott egyedek �ltal�ban a kellet�n�l r�videbb �let�ek, szapor�t�sra pedig alkalmatlanok. Ez persze nem azt jelenti, hogy �heztetni kell �ket, csup�n annyir�l van sz�, hogy az etet�sek alkalm�val valamivel kisebb mennyis�gu� t�pl�l�kot kell felk�n�lnunk nekik mint a n�st�nyeknek. Egy �tlagos m�ret� feln�tt h�m norm�lis kapacit�sa 2-3 eg�r vagy v�laszt�si patk�ny, esetleg egy s�ld� patk�ny. Ez a mennyis�g a n�st�nyek eset�ben t�bb lehet: 4-6 eg�r vagy v�laszt�si patk�ny, esetleg 2 s�ld� patk�ny. A rendszeresen szaporod� n�st�nyek elh�z�s�t�l nem kell tartanunk, hiszen az ut�dk�pz�s rendk�v�l sok energi�t felem�szt �s ez�rt az �llatoknak �vr�l-�vre regener�l�dniuk kell. Ehhez pedig elengedhetetlen a nagyobb mennyis�g� t�pl�l�k bevitele. Az etet�sek 10-14 naponta k�vethetik egym�st. Aranyszab�ly, hogy meg kell v�rni am�g k�gy�ink kiem�sztik eloz� t�pl�l�kukat. A vedl�s el�tt �ll� egyedeket ne etess�k, mert a t�pl�l�kt�l felpuffadt has� k�gy�k nem k�pesek marad�ktalanul levedleni. �llatainkat �rdemes el�re elpuszt�tott r�gcs�l�kkal csipeszb�l t�pl�lni. Ez a megold�s egyr�szt k�m�letesebb a t�pl�l�k�llatokkal szemben, m�sr�szt ily m�don elker�lhetj�k az esetleges �sszemar�sokat, �sszenyel�seket illetve a r�gcs�l�k okozta s�r�l�seket.

Szapor�t�s
A szapor�t�s el�felt�tele a pontos ivarmeghat�roz�s. Ez t�rt�nhet egyr�szt m�sodlagos nemi jellegek alapj�n. A h�mek feje valamivel kisebb �s karcs�bb lehet a n�st�nyek�n�l. A klo�k�juk k�t oldal�n elhelyezked� an�lis karmok valamivel nagyobbak, farkuk pedig hosszabb �s sokkal ink�bb r�paszer�, m�g a n�st�nyek� fokozatosan elv�konyod�. A nemek meghat�roz�s�nak m�sik �s biztosabb m�dja a szond�z�s. Ennek sor�n egy speci�lisan leg�mb�ly�tett v�gu f�mp�lc�t kell bevezetni a klo�ka melletti an�lis ny�l�sokba. A szonda a h�mek eset�ben 8-9, a n�st�nyekn�l 1-3 farokpajzsig juttathat� be. Ezt a m�veletet kiz�r�lag rutinos �llattart� vagy �llatorvos v�gezze, mert k�l�nben maradand� k�rosod�st okozhatunk az �llatoknak. A teny�szt�sbe vett �llatoknak legal�bb h�rom �vesnek kell lenni�k. Az enn�l fiatalabb n�st�nyek szervezet�t a kicsik kihord�sa �s megsz�l�se t�ls�gosan ig�nybe veheti. A kolumbiai sziv�rv�nyos bo�kn�l ,a mi �ghajlatunkon a p�rz�s �sszel v�rhat� �s a nagy napi h� ing�s v�ltja ki. Megesik, hogy a p�rz�st �n�ll�an is megkezdik, de ha biztosra akarunk menni, �rdemes mesters�gesen stimul�lni �ket. Az am�gy is meleg ny�ri h�napokban a terr�rium megvil�g�t�s�t fokozatosan sz�ntess�k meg, ezzel p�rhuzamosan a p�r�s�t�st is reduk�ljuk minim�lisra. 1-2 h�nap eltelte ut�n, augusztus v�g�n, szeptember elej�n az els� hideg �jszak�kkal egy id�ben p�r nap alatt �jra helyezz�k �zembe a nappali f�t�alkalmatoss�gokat �s kezdj�k el az intenz�v p�r�s�t�st. Ezzel a m�dszerrel k�nnyed�n produk�lhatunk napi 8-12 �C-os h� ing�st. A hirtelen jelentkez� klimatikus v�ltoz�sok hat�s�ra a h�mek csakhamar udvarl�sba kezdenek. Ennek sor�n a h�m sz�ntelen�l k�veti a n�st�nyeket �s an�lis karmaival izgatja azok oldal�t �s h�t�t. Ez a tev�kenys�g csak fokoz�dik a n�st�ny esetleges vedl�s�nek sor�n felszabadul� szaganyagok hat�s�ra. Az ezt k�vet� p�rz�sok sor�n a h�m fark�val t�bbsz�r�sen �tkulcsolja a n�st�ny fark�t. Ha hemip�nisz�t siker�l bevezetnie a n�st�ny klo�k�j�ba, ak�r �r�kig ebben a pozici�ban maradhatnak. A h�m egyedek a p�rz�si id�szak alatt nem t�pl�lkoznak. Ez az �llapot ak�r 2-3 h�napig is eltarthat. A sikeres p�rz�s ut�n a n�st�nyek t�pl�l�kig�nye megn�vekszik, majd az id� el�rehaladt�val fokozatosan cs�kken, m�g v�g�l a sz�l�s el�tti 1-2 h�napban m�r nem t�pl�lkoznak. A gravid (terhes) n�st�nyeknek folyamatosan biztos�tanunk kell egy olyan helyet, ahol lok�lisan 30-32 �C-os h�m�rs�klet uralkodik. A vemhess�g utols� 1-2 het�ben az any�k a terr�rium �rny�kos fel�be h�z�dnak. A sz�l�s a p�rz�sokt�l sz�m�tott 5-6. h�napban v�rhat� �s t�bbnyire az �jszakai �r�kban zajlik le. Mint arra m�r utaltunk a sziv�rv�nyos bo�k elevensz�l�k. Almonk�nt �tlagosan 8-17, egyenk�nt 30-45 cm-es kis k�gy�ra sz�m�thatunk. Az �jsz�l�tteket szabad�tsuk meg az esetleg rajuk tapadt burokt�l illetve ny�lk�t�l, majd helyezz�k �ket egy kisebb m�ret� terr�riumba.




A fiatalok felnevel�se
Az �jsz�l�tteket nyugodtan tarthatjuk egy�tt. 10-20 napon bel�l bek�vetkez� vedl�s�k ut�n megk�n�lhatjuk �ket sz�r�s�d�, m�r m�szk�l� szop�s eg�rrel. Egyszerre mindig csak 1-2 egeret tegy�nk be a terr�riumba. Ha a kis bo�k valamelyike elkap egy egeret, akkor a zs�km�ny fark�n�l fogva az eg�sz, gomb�cba tekeredett k�gy�t kiemelhetj�k �s �thelyezhetj�k egy kis dobozba. �gy nem zavarj�k egym�st a hosszadalmas nyel�si proced�ra k�zben. A m�sodik etet�s m�r t�rt�nhet el�re le�t�tt �llatokkal. Ilyenkor a csipeszb�l k�n�lt egeret finoman mozgassuk a k�gy� orra elott, �gy az �l�nek fogja v�lni zs�km�ny�t. A kis sziv�rv�nyos bo�k �let�k els� id�szak�ban gyakran be�ss�k magukat a talajba. Ez�rt �rdemes behelyezni nekik egy toj�start� t�lc�t vagy nagyobb darab fak�rget. Ha rendelkez�s�kre �llnak ilyen b�v�helyek, akkor ezeket elonyben fogj�k r�szes�teni a „f�ld m�ly�vel" szemben, �gy k�nnyebben nyomon k�vethetj�k fejl�d�s�ket an�lk�l, hogy felt�rn�nk a terr�rium teljes talaj�t. A sziv�rv�nyos bo�k meglehet�sen gyorsan fejl�dhetnek. A fiatalok er�ltetetten intenz�v t�pl�l�sa semmik�pp sem aj�nlott, az ilyen egyedek bels�- �s (k�l�n�sen) ivarszervei abnorm�lisan fejl�dhetnek. Egy sziv�rv�nyos boa norm�lis estben 1 �ves kor�ra kb. 70-80 cm-es lehet. Ivar�retts�g�ket 3 �ves korukra �rik el.

B�r a sziv�rv�nyos bo�k nemzetk�zi kereskedelme szab�lyozott — a Washingtoni Egyezm�ny II. f�ggel�k�be tartoznak - az Eur�pai Uni�t�l �tvett szab�lyok �rtelm�ben, tart�sukhoz az orsz�g hat�rain bel�l nem sz�ks�ges k�l�n enged�ly. Hivatalos igazol�sokat csak exportjuk illetve importjuk eset�n kell ig�nyelni.

�rta: Ferencz Bal�zs Roland

A „t�rzsalak"

A braz�liai sziv�rv�nyos boa (Epicrates cenchria cenchria) - vagy ahogy a szakzsargonban nevezik: t�rzsalak- valamivel k�nyesebb �s nehezebben beszerezhet� az el�bb t�rgyalt alfajn�l, sz�p sz�nezete miatt azonban egyre t�bben tartj�k haz�nkban is. Fiatal korban sz�nezet�k a sz�rk�t�l a feh�res r�zsasz�nig v�ltozhat. H�tfoltjaik piszkos narancss�rg�k. Oldalukon a „maur�k" pettyez�se helyett t�bb�-kev�sb� szab�lyos p�vaszemfoltok tal�lhat�k, ezek alatt �s k�z�tt pedig nagyobb, ov�lis, fekete foltok sorakoznak. Rajzolatukat feln�tt korukra sem vesztik el. Ekkor alapsz�n�k narancss�rga, v�r�s vagy bronzsz�n� lehet. Ez az alfaj k�nyes a nagy napi h�ing�sra. A t�ls�gosan alacsony p�ratartalomra em�szt�si zavarokkal (h�ny�s, sz�kreked�s) reag�lhat. P�rz�si id�szakuk - a mi �ghajlatunkon - a tavaszi h�napokra esik.


N�h�ny j� tan�cs nagytestu k�gy�k kezel�s�hez

Az �llatokkal val� foglalatoskod�s sor�n soha ne kapkodjunk. A k�gy� k�zel�ben mozg�sunk legyen ink�bb nyugodt, megfontolt.

Ha a k�gy�kat meg kell fogni, lehet�leg ne fel�lr�l k�zel�ts�nk hozz�juk, k�zvetlen�l az orruk el�tt ne hadon�sszunk. K�zbe v�ve �ket hagyjuk, hogy k�nyelmesen elhelyezkedhessenek - ez biztons�g�rzetet k�lcs�n�z az �llatnak. Arra azonban �gyelj�nk, hogy ne tekeredjen t�ls�gosan a test�nkre. Nyakukat, illetve fej�ket mindig tartsuk t�vol az arcunkt�l.

Ne bolygassuk a vedl�s el�tt �ll� - teh�t szinte teljesen vak - �s a gravid (vemhes) p�ld�nyokat.

Ne ny�ljunk olyan �llatokhoz, amelyek valamilyen m�don - fenyeget� testtart�ssal, hangos f�jtat�ssal – m�r tudtunkra adt�k, hogy nem k�v�nnak fizikai kontaktust kialak�tani vel�nk

Nagyobb k�gy�k kezel�se k�zben mindig tart�zkodjon a k�zel�nkben egy m�sik szem�ly, aki az esetlegesen felmer�l� probl�m�k megold�s�ban seg�ts�g�nkre lehet

Tilos az �llatokhoz ny�lni - eg�r vagy patk�ny megfog�sa ut�n - teh�t olyan szag� k�zzel, amelyet a k�gy�k �sszekeverhetnek potenci�lis zs�km�nyukkal.

Sz�m�tsunk arra, hogy a ki�hezett vagy nagyon magas h�m�rs�kleten tartott �llatok hiperakt�vv� v�lhatnak �s minden mozg� dolgot t�pl�l�knak n�zhetnek.

Ha egy k�gy� agressz�van viselkedik, de valamilyen okb�l m�gis meg kell fogni, legtan�csosabb egy nagyobb t�r�lk�zovel letakarni, majd gyors mozdulattal megragadni nyak�t k�zvetlen�l a feje m�g�tt. Ezzel egy id�ben seg�t�t�rsainknak a test�t kell t�bb ponton lefogni.

Ha valamilyen baleset (pl. harap�s) t�rt�nik - az els�seg�lyny�jt�st is megel�z�en - az els� dolgunk legyen visszaz�rni az �llatot a terr�riumba.

�llataink legyenek b�rmennyire szel�dek is soha ne becs�lj�k le fizikai k�pess�geiket